Fától fáig a sűrűsödő alkonyatban fától fáig lopja magát a gyermek Én istenem csak vissza ne csak ne gyalog kellene csak le ne menjen a nap a tisztásról legalább a…
Nem fájt? Figyelsz egyáltalán?Nem figyeltem. Néztem hanyatt a kanapén, hogysüt át a fény a színes karikákon:mint egy templomban, sárga, kék, pirosólomüveg: lakásban ilyet sose láttam.Sietni kellett, ötre jött az anyja.Letolt gatyában ugrált ki utánam,a kádban guggoltam, ő a…
Hozzám már hűtlen lettek a szavak,vagy én lettem mint túláradt patakoly tétova céltalan parttalans ugy hordom régi sok hiú szavammint a tévelygő ár az elszakadtsövényt jelző karókat gátakat.Óh bár adna a Gazda patakomsodrának medret, biztos útakonvinni tenger felé, bár…
Nemes Nagy Ágnes: FélelemSzeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat.A rémülettől görcsösen szeretlek.Elsorolom, hányféle iszonyatvár rám és rád, már arcunkba merednek.Csak sorolom, csak számolom naponta,hörögtető álomból riadok,készülődöm még iszonyúbb koromra,simogatom…
"In Nomine Domini Nostri Jhesu Christi" így kezdte régen s most nem ér rá naplót írni. A könyvben szél lapoz. Otthagyja, másra gondol, fölötte vad, feszes, nagykarmú ég dorombol. Kolumbusz szétvetett lábakkal áll s az éjben négy lázadó kuporg az árbocok…
Feküdtél sujtó fény alá:a virág térdedre dől,szerelmem súlyos zászlajatűzve van fejed felől.Lecsukott zsalu-levelekhomályán, itt ülök én,varasodnak a zöld lapok,repednek, dőzsöl a fény.Üvegben málna-alkonyat.Lenyesett rózsa zihál,illata fölszáll, fönn bolyongúj nyaram…
vonszolnak piros delfinek koromtengeren éjszakapartra kicsapnak az a part szívem leomlott partfalaálmaim-rakta házadig onnan vakon is elmegyekde kapud nyitott-kés-kapu ablakon küldő fényjeleks kezek kezek kezek kezek küldő kezek…
H. C. A.-nak hajnalodik, harmat csillog a léckerítésen, fölkel a felesége mellől, csöndben fölöltözik, és távcsővel, botszékkel, puskával, tölténnyel, bárcával, jelzőbaltával fölszerelve világosszínű nyári egyenruhában kilép a kiskapun, és…